Ki azt kérded, hogy hogyan élj,
S te, suszterbolti Hófehérke:
Épp ideje, hogy észretérj!
Zsebelj és férfit ne kimélj;
Foszd ki akit tudsz, sorra mind:
A nő, ha megvénült, nem ér
Annyit se, mint egy rossz fitying.
Virslik s hurkák csinos tündére,
Ki perdülsz, táncolsz, mint a szél,
S Vilma, kárpitos felesége,
Megbecsüld, aki veled él;
Becsukhatsz, mihelyst a dér
És a hervadás meglegyint.
Boltod? Egy vén pap ha betér!...
Mi leszel? Csak egy rossz fitying.
Anci, ki kalapdíszítő, te
Barátaiddal összeférj!
S Kati, te táskakészítő, ne
Kergess el senkit, aki kér:
Ifjan, ha nem is szenvedély,
De egy mosoly nektek is int...
Rút öregtől borzad a vér:
Annyit ér, mint egy rossz fitying.
Sírva-jajgatva mondom: élj,
Lánynép, a tanácsom szerint!
Engemet már elért a tél,
S nem vagyok, csak egy rossz fitying."
/François Villon: A szép fegyverkovácsné balladája a széplányokhoz/
Kicsit csúnyán és nyersen megfogalmazva, de szerény véleményem szerint ez a mű a Villon-féle 14. századi kulturált megfogalmazása-felhívása a qrválkodásra. :D Tudom, nem a legszebb, leghelyesebb, legillendőbb megfogalmazás ez, de leginkább ez tükrözi a véleményemet erről a műről. A véleményem úgy jöhet le, mint aki elítéli ezt a verset, de ez nem így van. Nekem személy szerint tetszik, nagyon bejövős:D Ezek szerint már a 14. században is "divat" volt a ribancoskodás, nem csak a mai napjaink egyik meghatározó "stílusirányzata". Villon pedig még biztatja is erre a nőket, eszem megáll:D Hiába, hogy tudjuk Villon életrajzából, hogy nem volt egy szent, ez azért akkor is meglepő szerintem. Bár manapság már semmin se lepődik meg az ember...Miért éppen egy híres költő egyik versén akadnának fent?:D Így legalább a "rosszabbak" is végre rokonlélekre találhatnak az irodalomban, akivel akár még azonosulni is tudnak. Ez most teljes szívemből szólóan és halálkomolyan egy szóval: lájk!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése