~viszlát

Pár óra, és vége ennek az évnek- hálistennek...! Mindjárt magunk mögött tudhatjuk a 2011-es évet. Én ezt nem bánom. Elég volt ebből az évből, annyi gondot okozott nekem, hogy az valami elképesztő. De új év- új remények, új élet! Változtatni szeretnék a dolgokon. És fogok is,ezt tudom! Hiszen csak elhatározás kérdése minden, fejben dőlnek el a dolgok...! Úgyhogy viszlát 2011, helloszia 2012, te boldog év!

~karácsony

Végre eljött ez az ünnep is, a kedvencem az összes közül. Ilyenkor mindig összejön a család, jól érezzük magunkat - és semmi veszekedés. Ilyenkor mindenki nyugodt, békés minden, a szeretet szinte tapintható. Nagyon szeretem ezt az időszakot. Még az sem számít, hogy kint milyen hideg van, nem tudja elrontani a hangulatot a csúszós út se. Pedig reggelről nagyon csúszott, majdnem seggre ültem többször is, de valamilyen csoda folytán sikerült ezt megúsznom. Aztán 11óra körül kárpótolva lettem a csúszós utak miatt: elkezdett esni a hó! Fehér karácsony lett, el se akartam hinni! Így lett tökéletes a nap. Le is zárom soraimat, kellemes karácsonyi ünnepeket kívánok mindenkinek!:)

Happy Bday Mum! (így egy nappal később is)

!!

'-Csak rajtad múlik, hogy vársz-e, senki máson. El kell döntened, hogy mit akarsz, és hogy mit áldozol fel azért, hogy megszerezd, és utána vagy elfogadod, vagy tovább vársz.
-De elveszíthetem, ha túl rámenős vagyok...
-Én úgy látom, hogy még nem is a tiéd. Vagy nem úgy, ahogy szeretnéd. Addig semmit nem kapsz, amíg nem is kérsz. Ha kérted, de nem kaptad meg, akkor talán nem is volt érdemes várni rá. Van, ami sosem lehet a miénk, bármennyire is szeretnénk, hogy az legyen.'

~winter♥

Kezd karácsonyi hangulatom lenni. Ma ajándékvásárlás letudva, kicsit sokáig tartott Anyuval (3óra, és ebben nincs benne az ő és Apu ajándéka o.O), de megvan minden *büszke*. Karácsonyfa állítás-díszítés:pipa. Este ezt is letudtuk, így most már nincs sok hely a szobámban, de ez egy csöppet sem zavar. Szeretem, hogy nálam van a karácsonyfa, olyan szép, hangulatos tőle a szobám [és persze a szaloncukrokat is lelopkodhatom róla;) ]. Holnap mézeskalácssütés, jajj azt de szeretem!*-* Annyira hihetetlenül jó illata van, hogy egyszerűen nem lehet betelni vele. Imádom!*-*♥

És leesett az idei első hó is a mai nap. Szép fehér volt minden, olyan megnyugtató, csendes, békés...Szeretem ezt az időszakot, ilyenkor mindig megtalálom a lelki békém, még ha egyébként gondjaim is vannak/lennének. Tudom, hogy sokan nem szeretik a telet, a hideget, a havat(jó, a hideget én se...), mert csak a baj van vele, de szerintem ez nem így van. Jó hatással van az emberre, ha a friss hóban lépked, magába szívja a friss levegőt és gondolkozhat. Egyszóval: szeretlek tél!♥

Térdig hó-Hupikék Törpikék;)

~minden

Üdv újra itt. Már elég rég jelentkeztem, úgyhogy talán most épp itt az ideje. Nem is tudom, mik történtek a legutóbbi alkalom óta, hogy azok mennyire voltak fontosak, és azt se tudom, hogy mivel kezdjek most. Haladjunk akkor szépen sorban. Drága egyetlen Vivikémnek 9-én volt a szalagavatója, egyszerűen csodaszép volt. A szalagavató utáni bál nem volt rossz, bár lehetett volna jobb is (lehet inni kellett volna...?), de azért én jól éreztem magam. Jucival nagyon jól elüldögéltünk és tomboltunk az olyan számokra. Kittikét olyan jó volt megint látni, beszélni vele, jajj már nagyon hiányzott nekem. Az volt az este fénypontja, azt hiszem.
Megvan a francia cserediákom, aki majd februárban jön hozzánk, és akihez én megyek majd vissza júniusban. Bár még csak kétszer beszéltem vele, de hihetetlenül aranyos, nagyon szimpi kiscsaj, remélem, jóban leszek majd vele élőben is. Annyit tud beszélni, annyira érdeklődő, hogy az valami elképesztő, nem egy félős fajta szerintem. Mondjuk az kicsit furcsa bevallom, hogy még csak 14éves, én meg amikor megyek majd júniusban, lehet pont ott töltöm be a 18. életévemet...de mindegy, ettől csak még viccesebb lesz. Drága tanár úr azt mondta nekünk, hogy tilos őket discoba  vinni, pálinkát itatni velük és stb...Aha...persze tanár úr!;):DD
A magánéletem továbbra is egy keszekusza valami, lehetetlenség kiigazodni rajta. 2hónapja toporgok Vele egy helyben, nem jutunk egyről a kettőre. Komolyan mondom, ennél már az is jobb lenne, ha visszafelé haladnánk, csak már haladnánk valamerre... Na meg itt van persze megint Ő...Ő, aki maga se tudja, hogy mit akar, aki mindig a legjobb pillanatban tud betoppanni az életembe, nagyon jó érzéke van hozzá, azt meg kell hagyni. Én...annyira nem értem ezt az egészet, nem tudok rajta kiigazodni... De lehet jobb is így, ha nem értem, és csak állok tanácstalanul, és várom a történéseket...
Végre szünet van, el se hiszem, hogy eljött ez a nap is. Lillával az őszi szünettől számoltuk visszafelé a napokat, annyira vártuk már. És most el se hiszem, hogy végre itt tartunk. Hihetetlenül jó érzés, nagyon kellett már ez a pihi, rám fér nagyon. Január 3-ig csőőőősuliiiii!;)