"Minden gyönyörű lány története ugyanaz: volt egyszer egy fiú, aki seggfej volt, rosszul bánt vele - és ezzel együtt erőssé tette."
Ezzel az idézettel kezdem ezt a bejegyzést. Az én hercegem nem létezik, ez most már teljesen biztos. Hogy miért gondolom ezt? Íme: 5hét után szakítottak velem. Ki lettem dobva, meguntak. "Maradjunk barátok!" Aha...ennél jobb mondatot nem is mondhatott volna... Na mindegy is, jó volt, amíg tartott, erre kell emlékezni:)-azt hiszem...
"Sose bánkódj a veszteségeid miatt, mert ha a sors elvesz tőled valamit, idővel mindig kárpótol majd valami sokkal jobb dologgal."
Amíg nyaraltunk Debrecenben, itthon történt egy s más, nem feltétlenül pozitív dolgok. Itthon van megint. Itthon van, és gyakorlatilag majdnem az összes közeli barátnőmmel találkozik, csak velem nem. Pedig őket rajtam keresztül ismerte meg, ironikus, nem? Miközben egyik volt barátnőm azt meséli Dórinak, hogy milyen rossz érzés Neki, hogy Dórit Krisztiánnal látja, majd megpróbálja Őt összehozni Szöszivel, miközben Szöszinek barátja van, pletykálják, hogy Ők összejárnak ("beszélgetni"), és mindeközben velem is próbál jópofizni, hát kérdem én, milyen barát az ilyen? Milyen barátnő az, aki mások boldogságát próbálja tönkretenni, és egy olyan emberrel jár össze, akiről tudja, hogy nekem mit jelentett? Persze, ebben nem csak ő van benne, én ezt tudom. Hanem Ő is. De benne igazából nem csalódtam, nem is vártam mást tőle, minthogy hazajön, és mindenkivel összefekszik, mivel Ő megteheti, hiszen Ő az isten, Ő mindenki felett van. Úgyhogy Ő csak hozta a formáját. De nem tudok Vele mit kezdeni. Hiszen ha tudja, hogy nem vagyok otthon, akkor mégis mi a fenéért megy hajnal negyed 3kor a házunkhoz és hív fel, ha előtte még csak nem is keresett, amióta itthon van? Miután hazaérek, és kérdőre von, hogy engem mégis miért nem lehet elérni, majd amikor egyik este összefutunk és észrevesz, miért döbben le és gondolkozik el rajta, hogy tovább jöjjön-e? Majd amikor látja, hogy milyen hűvös vagyok vele, másnap este miért hív fel megkérdezni, hogy tegnap mégis mi bajom volt, és tesz úgy, mintha sose bántott volna még meg? Mégis miért csinálja ezt? Azt hiszem, tudom a választ. Mert zavarja Őt, hogy miközben tudom, hogy itthon van, egyszerűen nem keresem őt, nem ugrálom körbe, nem istenítem őt, és ez bántja az egoját, jajjj szegényke, hogy sajnálom Őt... De erre nem is érdemes több szót pazarolni, mert még ezt se érdemli meg. Jajj istenem, mennyivel jobban érzem magam most, hogy mindezt kiadtam magamból, elképesztő, mennyivel felszabadultabb vagyok, isteni érzés! Már csak abban bízom, hogy ez eljut Hozzájuk, és végigolvassák az érzéseimet irántuk...!
"Büszke vagyok a szívemre. Annyiszor játszottak már vele, megsebezték, megcsalták, összetörték.. és még most is működik!"
"Tudod, mindig bántott hogy nem feleltem meg neked.. de ma már inkább az bánt, hogy saját magamnak nem feleltem meg!"
"Tudod, mindig bántott hogy nem feleltem meg neked.. de ma már inkább az bánt, hogy saját magamnak nem feleltem meg!"
