’ Nem értelek, és már belefáradtam abba, hogy folyton erre
gondolok. Épp ezért engedlek el, azzal a szürke, semmilyen érzéssel,
hogy valamikor a szívem közepén voltál, most pedig ott kuporogsz a
legszélén, és már csak kapaszkodni sincs kedved...!‘
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése