~minden

Üdv újra itt. Már elég rég jelentkeztem, úgyhogy talán most épp itt az ideje. Nem is tudom, mik történtek a legutóbbi alkalom óta, hogy azok mennyire voltak fontosak, és azt se tudom, hogy mivel kezdjek most. Haladjunk akkor szépen sorban. Drága egyetlen Vivikémnek 9-én volt a szalagavatója, egyszerűen csodaszép volt. A szalagavató utáni bál nem volt rossz, bár lehetett volna jobb is (lehet inni kellett volna...?), de azért én jól éreztem magam. Jucival nagyon jól elüldögéltünk és tomboltunk az olyan számokra. Kittikét olyan jó volt megint látni, beszélni vele, jajj már nagyon hiányzott nekem. Az volt az este fénypontja, azt hiszem.
Megvan a francia cserediákom, aki majd februárban jön hozzánk, és akihez én megyek majd vissza júniusban. Bár még csak kétszer beszéltem vele, de hihetetlenül aranyos, nagyon szimpi kiscsaj, remélem, jóban leszek majd vele élőben is. Annyit tud beszélni, annyira érdeklődő, hogy az valami elképesztő, nem egy félős fajta szerintem. Mondjuk az kicsit furcsa bevallom, hogy még csak 14éves, én meg amikor megyek majd júniusban, lehet pont ott töltöm be a 18. életévemet...de mindegy, ettől csak még viccesebb lesz. Drága tanár úr azt mondta nekünk, hogy tilos őket discoba  vinni, pálinkát itatni velük és stb...Aha...persze tanár úr!;):DD
A magánéletem továbbra is egy keszekusza valami, lehetetlenség kiigazodni rajta. 2hónapja toporgok Vele egy helyben, nem jutunk egyről a kettőre. Komolyan mondom, ennél már az is jobb lenne, ha visszafelé haladnánk, csak már haladnánk valamerre... Na meg itt van persze megint Ő...Ő, aki maga se tudja, hogy mit akar, aki mindig a legjobb pillanatban tud betoppanni az életembe, nagyon jó érzéke van hozzá, azt meg kell hagyni. Én...annyira nem értem ezt az egészet, nem tudok rajta kiigazodni... De lehet jobb is így, ha nem értem, és csak állok tanácstalanul, és várom a történéseket...
Végre szünet van, el se hiszem, hogy eljött ez a nap is. Lillával az őszi szünettől számoltuk visszafelé a napokat, annyira vártuk már. És most el se hiszem, hogy végre itt tartunk. Hihetetlenül jó érzés, nagyon kellett már ez a pihi, rám fér nagyon. Január 3-ig csőőőősuliiiii!;)