Ismét eltűntem egy időre, de lassan ez már megszokottá válik, úgy
érzem... Pedig már akartam írni, csak sose jutottam el odáig...Tudom,
tudom, ha az ember nagyon akar valamit, akkor megoldja, nem pedig
kifogásokat keres, ez teljes mértékben igaz. Épp ezért nem is keresek
kifogásokat, inkább csak...belevágok a közepébe. Tartok tőle, hogy
hosszú mese lesz...Épségben hazaértünk Franciaországból, és...szóhoz se jutok. Annyi, de annyi élményt szereztünk, hogy az valami elképesztő, mesés helyeken voltunk, csodás emberekkel körülvéve. Egyszerűen tökéletes volt az egész. Csak pár ízelítő: Verona, Nizza, Avignon, Nîmes, a Pont du Gard...hiányzik minden, vissza akarok menni, most azonnal...!!! ♥
A legutolsó bejegyzés óta több születésnap is történt. Nem is tudom, melyikkel kezdjem, milyen sorrendben haladjak... Aznap, amikor elindultunk haza Franciaországból, Evcsi betöltötte a 18.születésnapját, isten éltesse itt is így utólag!;) Lilla barátném is felnőtt lett aznap, amikor hazaértünk, sok boldogságot neki is!;) Újdonsült Digcsi barátnőm akkor lépett a 2. X-be, amikor az én egyetlen drága apukám is öregebb lett, nagyon boldog születésnapot nekik itt is!;) Kint, Franciaországban én is beléptem a felnőttek közé, el se hiszem, végre nagykorú vagyok, hihetetlen, még nem fogtam fel teljesen...:) És az utolsó, talán az egyik legfontosabb születésnap: immár két éves a blogom is, amire hihetetlen büszke vagyok, annyi mindent éltünk már meg együtt, ha egy-két bejegyzést visszaolvasok, minden eszembe jut, amikor éppen azt írtam...És ez fantasztikus érzés, remélem, még rengeteg élményt -jót vagy éppen rosszat- oszthatok meg itt pár emberrel.:)Pénteken fantasztikus születésnapi buliban vehettem részt, Digcsi jóvoltából . Egész sok embert ismertem meg, sok lököttet, akiknek jó pár felejthetetlen élményt köszönhetek. Remek este volt, rég szórakoztam már ilyen jól, ilyen társaságban. Sokadjára köszönöm a meghívást, fergeteges este volt, azt meg kell hagyni!;)
A szerelmi életem továbbra is kész káosz, de ezen már meg sem lepődök... A biztos, aki szeretne és bármit megtenne érted, vagy a bizonytalan, aki már évek óta csábít, de nem tud dönteni? Melyik a jobb? Melyik a helyes? Melyiket kellene választanod? Az eszedre vagy a szívedre kellene hallgatnod? A környezetednek vagy a saját makacsságodnak kellene igazat adnod? Te mit tennél? Melyiket választanád? Vagy egyáltalán, választanál?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése