fordulatok

Szinte egész nap beszéltem vele. Az életről, filmekről, minden hülyeségről. És nagyon jó volt. Hihetetlenül jól éreztem magam. De ugyanakkor félek is. Az utóbbi pár hónapban szinte nem is beszéltünk, a szünet óta meg minden áldott nap. Na nem ez a baj, hanem a szándék. Nem tudom, hogy most csak barátként tekint-e rám, vagy valami más is, valami több... Hiszen pasiból van, kiszámíthatatlan és én abszolút nem értem őt. De magamat se, hogy én mit is akarok...Elvégre ő egy nagyon jó barátnőm kiszemelt pasija,bár azt mondja, már nem érez így...De hát sose lehet tudni. És én meg nem akarom őt megbántani, főleg, hogy nem is értem magamat! Egy barátnő fontosabb mint egy pasi, ez alap. De mostanában ő az, aki feledtetni tudja velem azt a parasztot... Nem jó ez így, nagyon nem jó! És nem tudom, mit érzek, mit kellene tennem, semmit nem tudok! Valaki segítsen!