Én nem tagadom, sőt büszkén vállalom: idézet-bzi vagyok. Megszállott, teljesen, visszavonhatatlanul. Legújabb kedvenceim nagyon találóak, azonnal a szívem közelébe férkőztek.
"*A lány, aki sebezhetetlennek tűnt, megtört. A lány, aki annyira erősnek látszott, összeomlott. A lány, aki mindig nevetett, most zokogott; aki sosem hagyta abba a próbálkozást, most végleg feladta..."
"Szerettem én valaha őt? Vagy csak imádom a fájdalmat, a rendkívüli fájdalmat, és azt, hogy olyasvalakire vágyom, aki elérhetetlen?"
"A személyes ragaszkodás olyan luxus, amit csak az után engedhet meg magának az ember, ha az ellenségeit már elpusztította. Mindaddig mindenki, akit szeretsz, túsz-gyengíti a bátorságát, és tompítja józan ítélőképességét." Orson Scott Card
"Megfigyelted már, hogy a madarak mindig énekelnek eső után? Nem számít, mekkora volt a vihar, maradt-e fészkük, lesz-e élelmük, énekelnek. Örülnek a napfénynek, hálásak azért, hogy élnek, hogy képesek repülni.. vajon az emberek miért nem tudnak örülni annak a jónak, ami adatik nekik? " Mert az emberek elkényeztetettek, és nem veszik észre az olyan apróságokat, amik másoknak az életüket jelentik...
"S így nem is fogja soha megtudni,mennyire szeretem; mégpedig nem azért,mert szép, hanem mivel Ő sokkal inkább én,mint jómagam.Bármiből is van a lelkünk, az övé s az enyém egy..."
VálaszTörlésRemélem,nem baj,hogy bepötyögtem,de most olvasom a könyvet és ez szerintem nagyon szép :)
Dehogy baj, örülök, hogy írsz, mert ezek szerint elolvasod a gondolataimat:) Köszönöm:)
VálaszTörlés